8. Kereskedési pszichológia
Az érzelmeinak azonnali hatása van a számláján levő tőkére. Akármilyen brilliáns módszert használ is ön, ha ijedtnek, arrogánsnak, dühösnek érzi magát, azt számlája bizonyosan megszenvedi. Ha úgy érzi, hogy a szerencsejáték élvezete, vagy a félelem ködösíti el az agyát, hagyja abba a kereskedést. Sikere vagy kudarca mint kereskedő azon múlik, hogy mennyire tudja érzelmeit lekontrollálni.
Mikor kereskedik, akkor a világ legélesebb elméivel versenyzik. Ha nem áll biztosan a lábán a pályán, akkor biztosítja saját kudarcát. Ha hagyja, hogy érzelmei belezavarjanak kereskedésébe, akkor vége a harcnak.
Ön felelős minden kereskedésért, amit végrehajt. A kereskedés akkor kezdődik, amikor úgy dönt, hogy belép a piacra és akkor ér véget, amikor úgy dönt, hogy kilép. Egy jó kereskedési rendszer nem elég. A legtöbb jó kereskedési rendszert használó kereskedő kiesik a piacról, mert pszichológiailag nem készültek fel a nyerésre.
Eltérés a szabályoktól
A piacok hatalmas kísértéseket kínálnak, mintha egy aranyraktárban vagy egy háremben sétálnánk végig. Felszínre hozzák a bennünk rejlő kapzsiságot, hogy még többet nyerjünk és a félelmet, hogy elveszítjük, amink van. Ezek az érzések elhomályosítják érzékelésünket, mellyel észlelhetnénk a lehetőségeket és a veszélyeket.
A legtöbb amatőr zseninek érzi magát egy nyeréssorozat után. Izgalmas dolog azt hinni, hogy annyira jók vagyunk, hogy eltérhetünk saját szabályainktól és így is sikert arathatunk. Ez az a pont amikor a kereskedők eltérnek a szabályoktól és átkapcsolnak önpusztító-üzemmódba.
A kerskedők szereznek egy kis tudást, nyernek, beütnek az érzelmeik, majd önpuszítanak. A legtöbb kereskedő eddigi bevételeit szükségszerűen visszaadja a piacnak. A piac tele van olyan történetekkel, hogy valaki nincstelenből gazdaggá vált, és olyanokkal is, hogy gazdagból nincstelenné. A sikeres kereskedő védjegye az a képesség, hogy fel tudja duzzaszatni tőkéjét.
Olyan objektíven kell kereskednie, amennyire ez lehetséges. Vezessen naplót, mely tartalmaz “előtte és utána” grafikonokat, vezessen táblázatot, mely tartalmaz minden kereskedést, beleértve a brókerdíjat és az árscúszást és kövessen nagyon szigorú porfoliómenedzsment szabályokat. Legalább annyi energiát fordítson önmaga elemzésére, mint amennyit a piacok elemzésére fordít.
Mikor kereskedni tanultam, minden könyvet elolvastam a pszichológiáról, amit csak találtam. Sok író értelmes tanácsokat adott. Néhányan a fegyelmezettséget erőltették. “Ne bizonytalanodjon el a piacoktól. Ne hozzon döntéseket, amíg a piac nyitva van. Tervezze meg kereskedését és kereskedjen a terv szerint.” Mások a rugalmasságot erőltették. “Ne lépjen a piacra semmilyen elvárással. Ha a piac változik, változtassa meg tervét.” Néhány szakértő az elszigetelődést javasolja: ne olvassunk üzleti híreket, Wall Street Journal-t, ne beszéljünkmás kereskedőkkel, legyünk kettesben a piaccal. Megint mások azt mondják, hogy legyünk nyitottak, beszélgessünk más kereskedőkkel, gyűjtsünk be friss ötleteket. Minden egyes tanács önmagában értelmesnek tűnt, de ellent mondott egy másik, ugyanolyan értelmesnek tűnő tanáccsal.
Folytattam a kereskedést, az olvasást és a kereskedési rendszer fejlesztésére fókoszáltam. Folytattam pszichiátriai praxisomat is. Sosem hittem volna, hogy a két terület összekapcsolódik, amíg nem hasított belém hirtelen egy felismerés. Az ötlet, mely megváltoztatta, hogy hogyan kereskedem, a pszichiátriából jött.
A felismerés, mely megváltoztatta kereskedésem
Mint a legtöbb pszichiáternek, nekem is voltak alkoholproblémáktó szenvedő pácienseim. Emellett konzulensként dolgoztam egy nagyméretű drogrehabilitációs programban. Nem tartott sok idei, hogy felismerjem, az alkoholisták és a drogfüggők nagyobb eséllyel gyógyultak meg önsegítő csoportokban, mint a klasszikus pszichiátria eszközeinek segítségével. A pszichoterápia, a gyógyszerek, a drága kórházak és klinikák józanná tehtnek egy alkoholistát, de ritkán tudják úgy is tartani. A legtöbb függő hamar visszasesik. Sokkal jobb esélyeik vannak a gyógyulásra egy Anonim Alkoholista (AA), vagy más önsegítő csoportban.
Mikor felismertem, hogy az AA-tagok nagy valószínűséggel józanná válnak és újra tudják építeni az életüket, az Anonim Alkoholisták rajongója lettem. Elkezdtem pácienseimet az AA-hoz és más hasonló csoportokhoz küldeni. Mostanában, ha egy alkoholista jön hozzám, akkor azt javaslom neki, hogy menjen inkább az AA-hoz. Máskülönben csak az idejét és a pénzét pazarolná.
Sok évvel ezelőtt egy éjszakán, miközben épp a pszichiátriai osztájon tartott partyra tartottam, benéztem egy barátom irodájába. Két óránk volt a party előtt és a barátom, aki felépülőben levő alkoholista volt, azt kérdezte: “Nincs kedved elmenni a moziba, vagy egy AA találkozóra?”. Sok páciensemet küldtem az AA-hoz, de még sosem jártam náluk, nem volt alkoholproblémám. Kaptam az alkalmon, hogy elmehessek egy AA gyűlésre és egészen újszerű élménynek bizonyult.
A találkozó a helyi YMCA épületben volt. Egy tucat férfi és néhány nő ült befordított székeken egy üres teremben. A találkozó egy órán át tartott. Lenyűgözött amit hallottam: olyan volt, minth ezek az emberek a kereskedésemről beszéltek volna!
Az alkoholról beszéltek, de ha az “alkohol” szó helyére behelyettesítettem a “veszteség” szót, akkor amit mondtak, az tökéletesen illett rám. A számlámon levő tőke akkoriban még hol gyarapodott, hol csökkent. Úgy hagytam el a YMCA épületét, hogy tudtam, veszteségeimet úgy fogom kezelni, ahogy az Anonim Alkoholisták az alkoholizmust.
9. Kereskedési leckék az Anonim Alkoholistáktól
Majdnem minden alkoholista józan tud maradni egy pár napig. Hamarosan azonban az ital utáni vágy legyőzi őket és újra inni kezdenek. Nem tudnak ellenálni ennek a vágynak és folytatják az ivást és alkoholistaként gondolkoznak. A józanság az ember elméjében kezdődik és ér véget.
Az Anonim Alkoholistáknak (AA) van egy rendszerük, arra, hogy megváltoztasság az emberek italról való gondolkodását és érzéseit. Az AA tagok egy 12 lépéses programot használnak, hogy megávltoztassák gondolkodásmódjukat. Ez a 12 lépés melyet a Twelwe Steps and Twelwe Traditions című könyvben írtak le, a személyiségfejlődés 12 lépésére hivatkozik. A gyógyuló alkoholisták olyan találkozókra járnak, ahol megoszthatják tapasztalataikat más gyógyulóban levő alkoholistákkal és támogatják egymás józanságát. Bármelyik csapat kaphat egy szponzort, egy másik AA-tagot, akit felhívhat, ha vágyat érez az ivásra.
Az AA-t az 1930-as években alapította két alkoholista: egy orvos és egy utazó ügynök. Elkezdtek találkozgatni és segíteni egymást abban, hogy józanok maradjanak. Kifejlesztettek egy müdszer, mely olyan jól működött, hogy mások is csatlakozni kezdtek. Az AA-nak csupán egyetlen célja van: segíteni tagjait abban, hogy józanok maradjanak. Nincs alaptőkéje, nincs politikai befolyása és nem hirdeti magát. Az AA csupán a szóbeszédnek köszönhetően növekszik. Sikerét hatékonyságának köszönheti.
Az AA 12 lépéses programja olyan hatékony, hogy az emberekmás problémákra is alkalmazzák. Létezik 12 lépéses program alkoholisták gyermekeinek, dohányzóknak, szerencsejátékosoknak és másoknak is. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a kereskedők alkalmazzák az AA legfontosabb alapelveit, akkor nem fognak tovább bukni a piacokon.
Tagadás
Egy szociális ivó kiélvez egy koktélt, egy üveg bort vagy sört, aztán nem iszik többet, ha úgy érzi, hogy elég volt. Az alkoholista azonban másképp működik. Ha egyszer egy alkoholista iszik egy pohárkával, azonnal vágyat érez arra, hogy többet igyon, amíg le nem részegedik.
Egy alkoholista gyakran mondogatja, hogy kevesebbet kéne innia, de azt tagadja, hogy az ivás ne állna az irányítása alatt. A legtöbb iszákos tagadja, hogy alkoholista lenne. Ha megpróbálja elmondani egy rokonának, barátjának vagy alkalmazottjának, hogy az ivás már nem áll az irányítása alatt, bele fog ütközni a tagadás falába.
Egy alkoholista gyakran mond ilyet: “A főnököm kirúgott, mert másnapos voltam és nem mentem időben dolgozni. A feleségem elhagyott és vitte a gyerekeket, mert nem lehet vele értelmesen beszélni. A házmester ki akar rúgni a lakásomból, mert kicsit el vagyok maradva a lakbérrel. Kicsit visszaveszek az ivásból és minden rendben lesz.”
Ez az ember elvesztette a családját és a munkáját. Hamarosan nem lesz fedél feje fölött. Az élete teljesen kicsúszott a kezéből, mégis azt mondja, hogy vissza tud venni az ivásból. Na ez a tagadás!
Az alkoholisták tagadják problémáikat, miközben életük darabokra hullik. Legtöbbjük azt a fantáziát dédelgeti, hogy képes kontroll alatt tartani az ivást. Amíg az alkoholista ebben a hitben él, addig folyamatosan csúszik lefele a lejtőn. Semmi sem fog megváltozni, még ha szerez is egy új állást, vagy új feleséget, esetleg egy új házmestert.
Az alkoholisták tagadják, hogy az alkohol irányítaná életüket. Mikor az ivás kontrollálásáról beszélnek, akkor az irányíthatatlan irányításáról beszélnek. Olyanok mint a sofőr, akinek autója elszabadult egy hegyi lejtőn. Mikor az autó már a szakadék felé zuhan, késő megígérni, hogy óvatosan fog vezetni. Az alkoholista élete mindanddig irányítás nélkül kanyarog, amíg ő tagadja, hogy alkoholista.
Erős párhuzam van az alkoholista és a vesztes kereskedő között, akinek számláját a veszteséges kereskedések megsemmisítik. Folyamatosan változtat a stratégiáján, ahogy az alkoholista átvált tömény italról sörre, hogy megoldja a problémát. A vesztes tagadja, hogy piaci tevékenysége felett elvesztette volna az irányítást.
A mélypont
Egy alkoholista csak akkor kezdheti meg a felépülés hosszú folyamatát, mikor elismerte, hogy az. Látnia kell, hogy az alkohol irányítja az életét és nem fordítva. A legtöbb iszákos nem tudja elfogadni ezt a fájdalmas igazságot. Csak akkor néznek szembe vele, mikor nekicsapódtak a mélyontnak.
Néhány alkoholista akkor éri el ezt a pontot, amikor diagnosztizálnak nála valamilyen életveszélyes betegséget. Mások családjuk, vagy munkájuk elvesztésével érik el. Az alkoholistának olyan lassan, annyira húsbavágóan és elviselhetetlenül fájdalmasan kell leérie erre a pontra, hogy ez végül áttöri a tagadás falát.
A mélypont elérése elviselhetetlen érzés. Megláttatja az alkoholistával, hogy milyen mélyre süllyedt. A fájdalom megszünteti a tagadást. Egy nehéz de egyszerű választás elé kerülnek: vagy megváltoztatják életüket, vagy meghalnak. Csak ezután kezdheti meg az alkoholista a felépülést.
A profit a hatalom érzését adja a kereskedőnek és érzelmi mámort okoz. Ezt az érzést újra át akarják élni, vakmerő kereskedéseket csinálnak és visszaadják a piacnak a profitot. A legtöbb kereskedő képetelen elviselni az sorozatos komolyabb bukások fájdalmát. Kereskedőként meghalnak, mikor elérik a mélypontot és kiesnek a piacról. A kevés túlélő felismeri, hogy a probléma nem a módszerükkel, hanem a gondolkodásmódjukkal van. Képesek arra, hogy megváltozzanak és sikeres kereskedővé váljanak.
Az első lépés
Az alkoholista, aki fel akar épülni 12 lépésen megy keresztül, a személyiségfejlődés 12 lépésén. Meg kell változtatnia az érzéseit és gondolkodásmódját, önmagával és másokkal való kapcsolatát. Az AA első lépése a legkeményebb.
Az alkoholistának első lépésben el kell fogadnia, hogy nincs hatalma az alkohol fölött. El kell fogadnia, hogy élete irányíthatatlanná vált, hogy az alkohol erősebb, mint ő. A legtöbb alkoholista nem tudja megtenni ezt a lépést, kiesik, és visszamegy, hogy tovább rombolja az életét.
Ha az alkohol erősebb mint ön, akkor soha többé nem érhet hozzá, egyetlen pohárkával sem. Örökre fel kell hagynia az ivással. A legtöbb iszákos nem akarja feladni ezt az örömöt. Inkább lerombolják életüket, minthogy megtegyék az AA első lépését. Csak a mélypont elérésének fájdalma adhatja meg a motivációt az első lépéshez.
Egy nap egyszer
Valószínüleg látott már olyan autóra ragasztható matricát, melyen az állt: “One day at a time” (Egyszerre egy napig), vagy “Easy does it” (könnyű megtenni). Ezek az AA szlogenei és a sofőrök valószínüleg felépülőben lévő alkoholisták.
Alkohol nélkül megtervezni egy életet túlságosan nehéznek tűnik. Ezért van az, hogy az AA azt tanácsolja tagjainak, hogy egyszerre csak egy napig maradjanak józanok.
Az AA tagok célja, hogy a mai napon józanok maradjanak, este pedg józanul feküdjenek le aludni. A napok fokozatosan hetekké, majd hónapokká válnak, aztán évekké. Az AA gyűlései és egyéb tevékenységei segítik a tagokat, hogy egyszerre egy napig józanok maradjanak.
A felépülő alkoholisták óriási támogatást kapnak másoktól és adnak másoknak a találkozókon. A találkozók az egész világon folynak, állandóan.
A kereskedőknek van mit tanulniuk ezekből a találkozókól.
Egy AA gyűlés
Az egyik legjobb dolog, amit egy kereskedő tehet, hogy elmegy egy AA gyűlésre. Különösen ajánlott, ha épp veszteségek sorozatát éli át. Hívja fel az AA-t és kérdezze meg, hogy mikor lesz a következő “nyitótalálkozó” vagy “kezdők gyűlése” az ön lakhelyén.
Egy találkozó egy órán keresztól tart. Ülhet a terem hátuljában és hallgathat figyelmesen. Nem kötelező beszélni és senki sem fogja kérdezni a vezetéknevét. Minden találkozó azzal kezdődik, hogy egy régi tag feláll és mesél az alkoholizmus elleni személyes küzdelméről. Számos más tag is megosztja tapasztalatait. Van egy persely, amelyből a kiadásokat fedezik, a legtöbben egy dollárt dobnak bele. Csak annyit kell tennie, hogy figyelmesen hallgatja amit mondanak és minden esetben amikor az “alkohol” szót hallja, felcseréli a “veszteség” szóra. Úgy fog érezni, mintha a találkozó résztvevői az ön kereskedéséről beszélnének.
Ford: Albert Márton
